ÖT KÉRDÉS ÉSZTORSZÁGRÓL

A legfontosabb és legérdekesebb tények és tudnivalók Észtországról röviden. Adatok, történelem, társadalom, földrajz és egy kis folklór vidám, játékos, tartalmas formában. 

6 db roll-up
Méret: 87x200 cm

KAROLIINA KREINTAAL KIÁLLÍTÁS

Karoliina Kreintaal észt népzenész, népdalénekes és egyetemi oktató. Fő hangszere a hegedű, emellett hagyományos észt kannelen (a citera rokona) és a vonóval megszólaltatott ún. hiiu kannelen is játszik. Két éve a Torupilli Jussi Trió nevű tradicionális formációval mutatkozott be az erődben. Amikor nem zenél, élvezettel járja a világot és örökíti meg fényképezőgépével az embereket és az utcákon zajló életet.

A Megkapó találkozások a világ peremén című fotókiállításán látható képek 2012 és 2017 között az inkeriföldi vótoknál és izsóroknál, Karjalában, Mordvinföldön és Észak-Udmurtiában születtek. Karoliina az Észt Zeneakadémia népzene szakos diákjaként több tanulmányúton részt vett, melyek célja az volt, hogy a népdalhagyomány ismerőivel és a kis finnugor nyelvek beszélőivel felvételeket készítsenek.

„Az anyaggyűjtés során az volt a feladatom, hogy lehetőleg mozdulatlanul (és fáradhatatlanul) tartsam a mikrofont az énekesek szája előtt, és fotózzak. Meggyőződésem, hogy ezekkel az utakkal kezdődött a fotográfia iránti szenvedélyem. Úgy éreztem, mintha visszamentünk volna az időben, és igen hamar rájöttem, hogy igazi aranybányára bukkantam. Csodálatos emberek vettek körül, láthattam az otthonukat, faluról falura járhattam – egyik festőibb volt, mint a másik –, szívből nevethettem tragikomikus helyzetekben, amelyekbe minduntalan belekeveredtünk, és elszomorodhattam azon, hogy ezek a kultúrák eltűnőben vannak. Némelyik pillanat különösen élesen megmaradt, és a mai napig erős érzelmeket kelt bennem, ha fotók vagy hangfelvételek révén újra találkozom ezekkel az emberekkel.” - mondta Kreintaal a fotós élményeiről.

17 db kép + A2 infótábla
Méret: 45x30 cm 
Anyag: KAPA lemez

ARVO PäRT – AZ ISMERETLEN ISMERŐS

Az 1935-ben Észtországban született és hosszú emigráció után 2010-ben hazájába visszatért Arvo Pärt a világ egyik legtöbbet játszott kortárs zeneszerzője. Azon alkotók közé tartozik, akiknek munkássága jelentősen megváltoztatta a zene természetéről kialakult elképzeléseinket. Egyedülálló tintinnabuli-kompozícióival új zenei paradigmát hozott létre, és olyan zeneszerzői megközelítést vezetett be, amelyet mindmáig alkalmaz. Noha őt követő iskola nem létezik, és ő maga sem oktat, hatása egyértelműen felfedezhető a 20. század második felében keletkezett zeneművek egy részén. A tárlat áttekintést nyújt a zeneszerző fordulatokban gazdag életéről gyermekkorától napjainkig, egyben fogódzót is kínál a gazdag életmű értelmezéséhez. A kiállítás kurátorai: Kristo Matson és Marge Raun.
Az Észt Színházi és Zenei Múzeum kiállítása az Észt Köztársaság függetlenné válásának századik évfordulóját ünneplő programsorozat része; a magyarországi tárlat az Észt Intézet illetve az Észt Zenei Vállalkozásfejlesztési Központ szervezésében és támogatásával valósul meg.

14 db tablókép
Méret: 90x120 cm

AZ ÉSZT TÖRTÉNELEM KÉPEKBEN

A tárlat archív fotók és képi dokumentumokon keresztül mutatja be, hogyan lett a visszahúzódó jég alól felszabaduló földterületből a Baltikum fontos kereskedelmi központja, majd a függetlenség kiharcolása után a technológia, a gazdaság és a kultúra területén az egyik leggyorsabban fejlődő európai állama Észtország.

12 db tablókép
Méret: 60x160 cm
Anyag: Ponyva, tartós (ferrari ponyva)

KAI TIISLäR TERMÉSZETFOTÓI

Kai Tiislär 7 évig dolgozott Debrecenben a Finnugor Tanszékének észt lektoraként. A hazánkban töltött évek alatt született fotóiból a tallinni Magyar Intézet gondozásában készült kiállítás, amely Észtország több városában is bemutatkozott. Kai azóta is szenvedélyesen fényképez, hogy Észtországba visszaköltözött: természetfotóival olykor az Észt Intézet honlapjának vagy hírleveleinek illusztrációjaként is lehet találkozni. A tárlat az észt természetre, az évszakok váltakozására fókuszál: a mocsarak ezerféle fényeit, az óvatosan a napfény felé nyújtózkodó növényeket, a havas tájak méltóságteljes nyugalmát jeleníti meg.

„Kai Tiislär, hosszú, futva, sílécen vagy kerékpáron megtett útjai során mintha ismerne egy rejtett kaput, amelyen át belép egy olyan birodalomba, ahol az ember többé már nem idegen. Varázsige védi ezt a kaput – kimondhatatlan, szavakba nem foglalható. A varázslat éppen az elcsendesedés képessége. Az én háttérbe szorulásáé és a mélységes tiszteleté a világ élő és élettelen részei iránt.
Kai Tiislär lelassítja, megállítja az időt – és nem csak addig, ameddig a tökéletesen komponált fénykép elkészül. Ez a megállított idő az, ami szépségével és szokatlanságával meghökkenti és megállásra készteti a befogadót is. Így lehet ismerős nekünk, magyar nézőknek is az észt táj, megdöbbenünk, hogy az ismeretlenül is a miénk.”
/Szarka Zoltán/


MADÁRLÁTTA ÉSZTORSZÁG – VÁLOGATÁS ENDEL GRENSMANN LÉGIFOTÓIBÓL

Endel Grensmann számára a fotózás elsősorban gondolatébresztő kihívás. Saját szavaival élve munkája legérdekesebb része az, amikor új módszereket talál fel a fényképezéshez és bonyolult technikai problémákat kénytelen megoldani. Ezek a találmányok vezették őt vissza a fotográfiához, amikor az éveken át tartó víz alatti fényképezés után belefáradt hobbijába: “Már azon voltam, hogy örökre felhagyok a fényképezéssel, mivel semmi örömet nem találtam már benne, mikor egy barátom hőlégballonozni hívott. Az új, lenyűgöző perspektíva kitárult és magával ragadott, így újra nekiláttam a fényképezésnek…”

Új környezetében Endel Grensmann ismét úttörő az észt fotográfiában. Elképzelése, hogy az egész országot megörökíti az égből – de jóval alacsonyabbról, mint ahol a repülők járnak – nagy érdeklődést váltott ki a fotósok és a szélesebb közönség soraiból is. A helyek, amiket addig csak a földről láthattunk – egy hangya szemszögéből -, vagy csak nagy magasságokban szárnyaló repülőkből, szemre új léptéket vesznek fel. Grensmann szerint ez nem más, mint az ember örök vágya, hogy olyan szabadon repülhessen, mint a madár. “Teljesen új és felvillanyozó vízióm támadt, ahol a két dimenziós tér 3D-s világgá tágul.”

Grensmann jóhiszemű megközelítése és a házilagos kivitelezéséhez fűződő alázata is nagyon érdekes: a kisrepülőgép vagy helikopter helyett kétüléses motoros siklóernyőt és távirányítású héliumos hőlégballont használ, melyet maga épített.