Itt a 12. Észt Hét

Itt a 12. Észt Hét

Csaknem három hétig lesz fókuszban az észt kultúra Magyarországon, mellyel lecsökken az 1500 kilóméteres távolság a két ország között, és a nyelvében is rokon magyar és észt kultúra barátai közös programokon keresztül ismerhetik meg jobban egymást.

A Kazimír Bisztróban egészen március 24-ig észt konyhával várják a vendégeket, akik belekóstolhatnak a tradicionális észt ételekbe. Lesz többek közt kapros lazacleves, észt fekete kenyér heringgel és zöldségekkel, tallini tányérhús, valamint ízletes túrótorta erdei bogyókkal. 

Március 20-án óriási koncerttel köszönti az Észt Hét látogatóit a Captain Kirke and the Klingons nevű kvintett, akik az Opus Jazz Clubban adnak koncertet, melyen idén debütáló Turbulence című lemezükről is hallható lesz egy kis ízelítő. A metált, a szabad jazzt, a minimalista, expresszionista és modern európai jazzt is ötvöző banda észt, litván, finn és francia tagjai ugyan Európa különböző országaiból származnak, közös bennük a kísérletezésre való vágy, amely összehozta őket, és amit most bemutatnak a magyar zenekedvelőknek is.

Az Észt Héten már hagyományosnak számítanak az észt filmvetítések: öt egész estés film, egy animációs rövidfilmes válogatás, valamint egy gyerekeknek szóló bábanimációs vetítés látható március 21-től 28-ig a budapesti Művész moziban, a szegedi Grand Caféban, valamint a debreceni MODEMben. A filmek tematikája változatos, ám közös bennük, hogy a rendezők a legsötétebb dolgokban is találnak valami humort, ami az észtekre oly jellemző.

A március 21-ei ingyenes nyitóvetítésen Moonika Siimets Az ifjú elvtárs című filmje lesz műsoron, melyet a rendező is elkísér Budapestre. Az 1950-ben játszódó film főszereplője a hatéves Leelo, akinek iskolaigazgató édesanyját büntetőtáborba küldik. Ha a kislány jól viselkedik, akkor hamar újra találkoznak – hangzik a biztató búcsú, aminek Leelo próbál eleget tenni. Ám a szovjet diktatúra uralma alatt a kislány hamar megtapasztalja, hogy ebben az ellentmondásokkal és titkokkal teli időszakban nem minden fekete-fehér, és nem mindig célravezető jónak lenni.

Sulev Keedus A gyilkos / A szűz / Az árnyék című filmtrilógiája három női sorsot mutat be az észt történelem különböző időszakaiban, melyeket a főszereplőket alakító színész, Rea Lest személye köt össze. A XIX. század végén játszódó A gyilkos a skandináv és észt folklórból merít: a fiatal Maará-t zsarnok apja egy nála jóval idősebb férfival való házasságra kényszeríti. A lány lázadni próbál apja akarata ellen, ami miatt a család kénytelen visszanyúlni a sokszáz éves rituálékhoz, és boszorkánysággal meggyőzni őt a frigyről.

A valós eseményeken alapuló A szűz 1949 tavaszára repít vissza, amikor a fiatal Elinát a finnországi Ingriából Észtországba deportálják. Annak reményében, hogy a sztálini rezsim tagjai ne toloncolják Szibériába, álházasságot köt a munkaadója unokaöccsével, Heinóval. Ám a párról terjedő rosszindulatú pletykák mégis eljutnak a szovjet hatóságokhoz, és behívják őket egy kíméletlen kihallgatásra.

Az árnyék című záróepizód eseményei napjainkban történnek, valahol a valóság és a képzelet határán, tele szimbólummal és misztikummal. A sodródó és érzelmileg labilis Luna Lee elmenekül otthonról, hogy az ürességbe beleunva rátaláljon az élet értelmére. Utazása során csupa szokatlan helyeztbe bonyolódik, és megismerkedik egy titokzatos pappal, aki szerződést ígér neki Istennel.

Egy egészen különleges dokumentumfilm is műsoron lesz: Raimo Jöerand Rodeo – Egy vad ország megszelidítése című alkotása az 1992-ben tartott észt szabad választásokat körülvevő hisztérikus káoszt mutatja be. Egy szemérmetlenül fiatal idealista, a 32 éves Mart Laar arat győzelmet a választásokon, ezzel pedig ő lesz Észtország legfiatalabb miniszterelnöke. A filmben keverednek az archív felvételek a magas rangú politikusokkal frissen felvett interjúkkal, és szórakoztatóan mutatja be egy kis ország törekvését, mely minden erejével le akarta verni magáról a szovjet uralmat.

Észtország idei Oscar-nevezett filmje volt Liina Trishkina-Vanhatalo Megszoksz vagy megszöksz című alkotása, melyben a rendezőnő egy családi drámát dolgoz fel a férfi szemszögéből. Az építőmunkásként dolgozó 30 éves Eriket felhívja az exbarátnője, hogy nemsokára apa lesz. Nemcsak hogy apa lesz, de ha nem vállalja a gyermek felügyeletét, a nő árvaházba adja a gyereket. A férfi magához veszi a kislányt, és a kezdeti nehézségek, a tisztába rakások, az esti fürdetések és etetések közepette ő is folyamatosan változik és érik lassan apává. A budapesti vetítésre a rendező is elkíséri a filmet.

Az Észt Hét másik dokumentumfilmje, a Hétköznapi misztika az öregedés szépségéről szól. Vello Salo egy 90 éves katolikus pap, aki épp elhagyni készül evilági életét. A férfi ugyan pap, de elsősorban ember: egy szabad szellem, sajátos kifejezésmóddal, egy életnyi tapasztalattal és bölcsességgel. A végső órákban számos személyes és kényes kérdés merül fel benne. De vajon meg tudja-e tartani hitét, miközben számot vet eddigi életéről?

Az Észt Hétből nem maradhatnak ki az animációk sem: míg a kicsiket a Mirjam-sorozat várja Debrecenben, addig a nagyok egy rövidfilmes válogatást láthatnak Budapesten és Szegeden. Észtország legrégebbi bábanimációs stúdiója, a Nukufilm népszerű sorozata a Mirjam, melyben a címszereplő kislány és kisöccse mindennapjai elevenednek meg gyermeki szemszögből. Az Új észt animációk blokkban a legfrissebb észt alkotásokat lehet látni, többet az Észt Művészeti Egyetem diplomamunkáiból. Észtországban nagy hagyománya van a felnőtteknek szóló, abszurd, fekete humorral teli animációknak, ilyen például a Jól hangzik, melyben egy hangmixer próbálja rögzíteni a legváratlanabb helyekről kinövő gombák hangját, de a társadalomkritika is megjelenik a kisfilmekben: a Tápláléklánc a konzumtársadalomot működtető gépezet mögé enged bepillantást, a Muteum pedig a múzeumlátogatás unalomig ismert szokásait fordítja ki gyerekek szemszögéből.

Március 22-én a FUGA-ban nyílik Kristina Norman Ünnepi terek című kiállítása, mely az észt művész 2016-os Festive Spaces című filmjén alapul. A kiállítás egyfajta elmélkedés a különböző eszmék megjelenéséről és használatáról eltérő terekben, időbeli és ideológiai kontextusban. A kiállítás azt mutatja be, hogy a művészet milyen új jelentéseket és funkciókat érhet el, miközben felfedi a mai kor ellentmondásait is, párhuzamba állítva az észt nemzetet az elmúlt században uraló önkényes hatalmi rendszerekkel. Március 22-én Kristina Norman személyesen nyitja meg az eseményt. Az Ünnepi terek április 8-ig, az Észt Hét utolsó napjáig látogatható.

Az Észt Hétről az irodalom sem hiányozhat: március 26-án dupla könyvbemutató lesz a Nyitott műhelyben, ahol Kätlin Kaldmaa Izlandon nincsenek lepkék, valamint Viivi Luik A béke hetedik tavasza című regényét ismerhetik meg az érdeklődők. A bemutatón jelen lesz Kätlin Kaldmaa, akivel Karafiáth Orsolya beszélget, valamint A béke hetedik tavaszát fordító Jávorszky Béla, akit pedig Ircsik Vilmos kérdez.

Kätlin Kaldmaa legújabb regénye, az Izlandon nincsenek lepkék egy családi saga Jónsival és Gudrunnal, a ház építőivel kezdődik, és eljut egészen a XXI. századig. A család időszámításának kezdőpontja a fjord partján álló fehér ház, melynek lakói nemzedékről nemzedékre szerelembe esnek, tengerre szállnak, járják a hegyeket, vágyakoznak, tűrnek, álmodoznak, hazavárnak, történeteket mesélnek és heringet sóznak. A kis halászfalu életét, miként az egész szigetét is, a föld, víz, levegő és tűz négyessége határozza meg. A mélyen az izlandi hiedelemvilágban gyökerező, mágikus és meseszerű elemekben bővelkedő regény szálai egészen a görög mitológiáig vezetnek.

ViiVi Luik az egyik legjelentősebb és legismertebb észt írónő, költő, prózaíró, esszéista, akinek antológiákban és folyóiratokban megjelent verseivel és két regényével korábban a magyar olvasók is találkozhattak. 2009-es A béke hetedik tavasza című könyve 2018-ban jelent meg magyar nyelven, Jávorszky Béla fordításában. Luik önéletrajzi ihletésű regénye az XX. század derekán játszódik, főszereplője egy fiatal lány, aki a sztálinizmus kegyetlen időszakában küzd a túlélésért. Az írónő meglepő pszichológiai pontossággal és bravúros művészi színvonalon rajzolja meg a dél-észt parasztság kíméletlen hétköznapjait, miközben emberközpontú marad.

Az észtek az Irodalom Éjszakájáról sem hiányozhatnak: március 28-án a Postamúzeumban mutatják be a nyolcadik követet, a Mudlum breváriumot, melyet ajándékba kapnak az esemény látogatói. Az Észt Intézet és a Pluralica 2011-ben indította el breviáriumsorozatát, hogy kortárs észt irodalmat csempésszen a hazai olvasók életébe. A miniantológiák magyarul még nem publikált elbeszéléseket és egy interjút tartalmaznak. Az esten Martin Márta színésznő a Katicabogarak éve c. novellát olvassa fel, amely egy család három nemzedékének nőalakjait vázolja fel tenger-, boróka- és szénaillatban.

Budapesten kívül Debrecenben és Szegeden is lesznek programok a 12. Észt Héten, mely március 14-től április 8-ig tart. A szegedi Grand Café szervezésében szabadtéri vetítéseken lehet megnézni az egész estés észt filmeket, valamint az animációs rövidfilmes válogatást; Debrecenben pedig a MODEM-ben láthatók az észt alkotások, valamint a gyereknek szóló bábanimációs vetítés.

A részletes program itt olvasható: https://issuu.com/esztintezet/docs/eszt_het_2019

Értesülj programjainkról!

A legfrissebb észt vonatkozású események, hírek és rendezvények Magyarországon.
Nézd meg egy hírlevelünket itt!
Az e-mail-címet és nevet kizárólag hírlevelünkhöz használjuk, az adatatokat nem adjuk tovább harmadik személynek, és más szolgáltatóknál (pl. felhőtár-szolgáltatók, hírlevél-szolgáltatók stb.) sem tároljuk el.