 |
|||||||||||||||||||||
A RIGAI (LÍV)-ÖBÖL
A Rigai-öböl viszonylag nagy évi vízhőmérséklet-ingadozású tenger-részlet. A partközeli víz hőmérséklete június végétől augusztus közepéig általában 18°C felett marad (meleg nyarakkor a partközelben 26-28°C, az öböl közepe felé 22-23°C-ig emelkedhet). Minden télen kialakul jégtakaró (enyhébb teleken (1960/61, 1988/89) csak keskeny sávként a Sőrve-félszigettől a Pärnui-öbölig). A sekélyebb öblökben a tartós jégpáncél általában december jelenik meg. A Pärnui-öböl akár teljesen is befagyhat: erős nyugati szélviharokkor a partra torlódott jégtáblák olykor veszélyeztetik a pärnui szanatórium épületét is. 1941/42-telén a Rigai-öböl keleti részén, az észt partoknál mérték a legnagyobb jégvastagságot (90 cm-t). A jég átlagos teleken április végére olvad el.
Az erős, hosszú ideig fújó nyugati szelek növelik, a keletiek csökkentik a parti vizek szintjék: 1967. októberében a Pärnui-öbölben a szél hatására 253 cm-t emelkedett a vízszint, ami nagy áradásokat okozott a városban. 1959. decemberében a tartós keleti szél miatt 120 cm-t csökkent a vízszint, ami a sekély partokon többszáz méternyi hátrálást is jelenthet. A tengeröböl különböző részei közötti vízcsere a csatornákon keresztül zajlik, ennek sebessége a hullámzás gerjesztette tengeráramlásoktól függ. A hullámzás a szél irányától és sebességétől függően nagyon változékony, erős szelek az öböl mélyebb részeiben 3-4, a hosszú ideig tartó viharok 5-6 m magas hullámokat keltenek. Közepes szélsebesség esetén a csatornákon az átfolyás sebessége a középvonalban 20-25 cm/s, erős szelek idején 100 cm/s is lehet. A legintenzívebb vízcsere a Kura-torkon keresztül zajlik, ahol az árfolyás mennyisége erős szelek idején 200 000-300 000 m3/s, de különleges viharok idején meghaladja a 600 000 m3/s-t is.
Egyetlen erős nyugati viharral 7-10 km3 - teljes vízmennyiségének közel 2%-a - érkezhet a Rigai-öbölbe. A bő édesvíz-hozzáfolyás miatt az öböl vizének sótartalma 5-6 ezrelék. (A tavaszi nagyvizek idején a Pärnui-öböl belsejében 1 ezrelék alá esik (az öböl szájában általában 4-5 ezrelék). A Rigai-öböl a vándormadarak fontos telelőhelye. Az öböl keleti és északi területének parti vizei Észtország leggazdagabb halászterületei: ez a tavaszi apróhering otthona. A Rigai-öböl keleti partvidékén mélyen a szárazföldbe nyúlik a Pärnui-öböl. Meleg vize, a hosszú nyári szezon (június közepétől általában három hónapon keresztül), hosszú, homokos partja és a parti erdei fenyves kiváló lehetőséget nyújtanak a pihenéshez. A nemzetközileg is elismert Pärnui szanatóriumot 1838-ban alapították. Pärnu városától nyugatra Valgeranna közelében (4 km-es homokstrand) és Saaremaan Järve közelében találhatók a Baltikum egyedüli délre nyíló strandjai.
Kihnu alacsony (maximum 8,5 m magasságig emelkedő), sík, homokos és köves felszínű sziget. Területe 16,4 km2, jelenleg közel 500 fős lakossága van. Magasabb, homokos területeit erdei fenyves borítja. A szigetet övező tengerrészben több, mint 50 apró, a madarak számára kiemelkedő fontosságú fészkelő és gyülekező sziget van, ezek egyben a kúpos fókák kedvelt pihenőhelyei is.
Észtország egyetlen valódi tengeri szigete Ruhnu (11,4 km2, kb. 60 lakos). A sziget a Rigai-öböl mélyebb középső részén keresztülhúzódó pár tíz km hosszú glaciális eredetű hát vízfelszín fölé emelkedő része. A sziget magasabb (26,9 m-ig) keleti partját zátonyok és partfalak tagolják, a tengerparton helyenként 4 m magasságú sziklafalat találhatunk. Nagyon tagolt nyugati partvonala alacsony, bokros terület. A szigetet évszázadokon keresztül benépesítő svédek 1944-ben a szovjetek elől Svédországba menekültek. |
|||||||||||||||||||||
){kind=small}
){kind=small}
){kind=small}
){kind=small}
){kind=small}