AZ ÉSZT NYELVJÁRÁSAI ÉS RÉTEGEI
Az észt irodalmi nyelv az északészt nyelvjáráson alapul. Az északészt mellett az
ősi észt területeken másik nyelvet - a délészt nyelvet - is beszéltek, ami a másik
nagy nyelvjáráscsoport alapja. Az alapnyelvek közötti különbségek ma is megjelennek
a kiejtésben és a nyelvtanban is.
A délészt nyelvjárásban élesen elkülönülnek a mulgi, a tartui,
a vőro és a seto nyelvjárások, az északésztben az északnyugati-parti, a keleti, a
közép- és a nyugati nyelvjárást, valamint a szigeteken használt nyelvjárást
különítik el.
Az észt nyelvjárások:
| Hiiumaa: |
Meide ööbik aa
seaesta maeale läin |
| Saaremaa: |
Meite ööbik oo siasta
mäale läind |
| Muhumaa: |
Meite üöbik uo
sieoasta mojale läin |
| Läänemaa: |
Meite ärjälend oo
tänäkond maale läin |
| Vigala: |
Mede künnilind uu
tänabö maeale läind |
| Kihnu: |
Mede künniljond ond
tänävasta maalo läin |
| Harju-Risti: |
Mete üöbik oo tänabu
maeal läin |
| Kuusalu: |
Meie üöbik on
tänävu muuale mend |
| Järvamaa: |
Me oitselind on tänavu
maale läind |
| Észak-Virumaa: |
Meie kirikiut one
tänävu mojale lähänd |
| Vaivara: |
Mei sisokaine ono (olo)
tänä vuo mojale mennö |
| Kodavere: |
Meie sisask one
tänävuade mojale lähnud |
| Karksi: |
Mee kiriküüt' om täo
muial lännü |
| A Vőrtsjärv
partvidékén: |
Meie tsisask om tinavu
muiale lännu |
| Vőrumaa: |
Mii sisask um timahavva
muialo lännüq |
| Szetuföld: |
Mii sisas'k om
timahavva muialo l'änüq |
| Irodalmi nyelv: |
Meie ööbik on tänavu
mujale läinud (A mi csalogányunk mostanra máshová költözött) |
A vőro nyelv
A vőro és a seto nyelv történelmileg a délészt nyelvjárás része, amik a többi
déli nyelvjárással ( tartui és mulgi) összevetve jobban megőrizték
különlegességeiket. A vőro nyelv kiejtését, a szóalkotás szabályait, a
mondatszerkezetet és a szókincst tekintve is jelentősen eltér az irodalmi észttől.
A legfontosabb, az észt nyelvet nem beszélők számára is feltűnő
jelenség a vőro nyelvben a magánhangzóharmónia megléte. Az északészt
nyelvjárásból ez a jelenség hiányzik.
A mindennapi beszédben feltűnnek a vőro és az észt nyelv
szókincsbeli különbségei is:
| vőro |
észt |
| verrev |
punane (piros) |
| lämmi |
soe (meleg) |
| sőssar´ |
őde (lánytestvér) |
| vahtsőnő |
uus (új) |
| mőrsja |
pruut (menyasszony) |
| kőnőlőma |
rääkima (beszél) |
| pini |
koer (kutya) |
| mőskma |
pesema (mos) |
| susi |
hunt (farkas) |
| kuulma |
surema (meghal) |
| hőrak |
sőstar (ribiszke) |
| koiv |
kask (nyírfa) |
| ikma |
nutma (sír) |
|
