 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
AZ ÉSZT NYELVTAN
JELLEGZETESSÉGEI
Sokáig feltételezték, hogy a három hosszúsági fok egyedül az észt nyelv sajátossága, de a nyelvészek hasonló jelenséget figyeltek meg néhány északnémet nyelvjárásban. Lehetséges, hogy az észtben és a német nyelvjárásokban - amik ésvszázadokon keresztül a Hanza Szövetség kultúrterébe tatoztak - a három hosszúsági fok párhuzamos fejlődés eredménye. Alaktan Álatlánsoan elterjedt az a nézet, hogy alaktanilag az észt nyelv az aglutináló nyelvek közé tartozik (az aglutináló nyelveket az jellemzi, hogy a nyelvtani információt hordozó toldalékok a tövekhez kapcsolódnak és minden toldaléknak csak egy jelentése van). Valójában az észt gyorsan távolodik ettől a típustól és a flektáló nyelvek csoportjához közelít (flektáló nyelvek esetében a tövekhez kapocsolódó toldalékok több grammatikai jelentést is hordoznak). Az észt sokmindenben különbözik legközelebbi rokon nyelvétől, a finntől (ami aglutináló nyelv). Egyes kutatók egyenesen állítják, hogy alaktanilag az észt közelebb áll a nem rokon lett nyelvhez, mint a rokon finnhez. Esetragok Nyelvtani esetragok
Szemantikai esetragok
Külső helyragok
Egyéb esetragok
Az észtet jellemző nagyszámú esetrag ellenér hiányzik a valódi tárgyeset, azaz az akuzatívusz. A magyar mondat tárgya így az észtben így akár nominatívuszi, genitívuszi vagy partitívuszi esetragot is kaphat. A genitívuszi tárgyeset a cselekvés befejezettségére, a partitívuszi a befejezetlenségére utal. Peeter kirjutas luuletust (Péter verset írt)(partitívuszi tárgy) = Péter valamennyit írt egy versből, de nem tudjuk, hogy befejezte e. Peeter kirjutas luuletuse (Péter verset írt)(genitívuszi tárgy) = Péter megírta a verset. Peeter, ehita laev! (Péter, építs hajót!)(nominatívuszi tárgy) = Péter, építsd meg a hajót, de fejezd is be! Peeter, ehita laeva! (Péter, építs hajót)(partitívuszi tárgy) = Péter, építs hajót, de nem kell befejezned! A szemantikai esetragok esetében minden esetet egy bizonyos rag jelöl, de a nyelvtani eseteknél általános, hogy a nominatívusz, a genitívusz és esetleg a partitívusz is raggal jelöletlen marad. Néhány típusnál ezek az esetek egyes számban alakilag egyb is esnek.
Az esetragok egyes- és többesszámban azonosak, a többesszámot jel jelöli.
Az esetragok nem függenek a szófajtól, a főnevek és a melléknevek is ragozódnak. A melléknevek a főnevekkel mindig azonos számban állnak, a 14 esetrag közül viszont csak 10 esetben veszik fel ugyanazt a ragot. (lsd. Egyéb esetragok) A minőségi fokváltakozás miatt a szótő (genitívuszi alak) gyakran a felismerhetetlenségig különbözik a szótári alanyesettől (nominatívusz). nominatívusz - genitívusz (szótő) Ige Az igék ragozása lehet aktív és passzív, kijelentő, felszólító, állító és tagadó, de ezek mellett használatos az állítólagos mód is. Mivel a ragok egyben a személyt is kifejezik, a személyes névmásokat nem kötelező kitenni (kivéve az 'olema' létige harmadik személyeit).
Az észt szótárakban kétféle főnévi igenevet adnak meg: a -ma és a -da végződésűt (a szótári alak a -ma végződésű). A kétféle főnévi igenévnek nagy jelentősége van az igei esetek kifejezésében és az igeragozásban. Mondattan Az észt nyelvet meglehetősen szabad mondattani struktúra jellemez: a mondatban nyugodtan felcserélhetjük a szavak sorrendjét anélkül, hogy az nyelvtanilag értelmetlenné váljon. A szabad szórend a ragozó nyelvek sajátossága. A tipikus észt állító mondat sorrendje az általános európai szerkezetnek felel meg: a mondatrészek alany-állítmány-tárgy sorrendben követik egymást,
de sok esetben, különösen a költői, irodalmi nyelvben ettől el lehet térni. Tihti taevas tähti nähti (Gyakran az égen csillagokat láttak) Ezt a négy tagból álló mondatot 32 különböző módon lehet variálni úgy, hogy nem veszíti el értelmét: Tihti taevas tähti nähti |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||