AZ OKTATÁSI RENDSZER FINANSZÍROZÁSA

A képzettség megszerzését az állam, a helyi önkormányzat, jogi és  magánszemélyek egyaránt finanszírozzák. Az állami finanszírozás alapjául az oktatási intézményben tanulók száma szolgál. Az alap- és középfokú oktatás az állami tantervek alapján tanító tanintézményekben tandíjmentes. A normatívákat meghaladó tanítási költségek fedezésére (pl. kiegészítő tananyagok oktatása, alternatív taneszközök alkalmazása, az osztályok csoportokra bontása, szakkörök) ajánlott a magántőke bevonása.

Az önkormányzati kezelésben lévő tanintézményekben a tanári és iskolavezetőségi béreket állami, az iskola fenntartási költségeit helyi önkormányzati költségvetésből fedezik. Az önkormányzati intézmények más önkormányzat területéről érkező tanulóinak esetében az érintett önkormányzatok között elszámolásra kerül sor.

A közoktatási egyetemeket és az állami szakfőiskolákat minden tekintetben állami költségvetésből finanszírozzák. Az iskolák a kiegészítő taneszközöket természetesen más forrásokból is beszerzhetik. A közoktatási egyetemeknek a források felhasználásában valamelyest nagyobb szabadságuk van, mint a felsőoktatási szakképzésnek.

A finanszírozás alapja a tanulók száma, melyet az adott szaknak és a megszerezhető végzettségnek megfelelően bizonyos koefficienssel felszoroznak. A tanulói keretszámot előírások rögzítik, de a felsőoktatási intézményeknek a keretszámon felül joguk van az érdeklődőket  önköltséges helyekre felvenni. Hasonlóképpen tandíjat kell fizetniük a magánfelsőoktatás hallgatóinak is. 

Minden felsőoktatási hallgató, akik az alapoktatásban megszerzett ismeretekre alapozva felsőoktatásban tanul, 5%-os kamatra tanulmányi kölcsönt vehet fel, amit évente két alkalommal folyósítanak számára. A kölcsön visszafizetése a tanulmányok befejezése utáni évben kezdődik meg.