A MEZŐGAZDASÁGI ÉLET VÁLTOZÁSAI

Az észt gazdaság és társadalom első szerkezeti változásai - átmenet az egypárti szovjet rendszer, az állami tulajdon és a egyeduralkodó állami vezetés időszakából a pluralista vezetés, a gazdasági egyenjogúság és piacgazdaság rendszerébe - 1989-ben, az észt függetlenség visszanyerése előtt jelentkeztek. Ebben az évben alkották meg a Mezőgazdasági törvényt: kezdetét vette az agrárreform.

Az átmenet második szakasza 1991-ben, a függetlenség kikiáltása után kezdődött. A Tulajdonjogról és a Földreformról szóló új törvényeket 1991-ben, míg az agrárreformról rendelkező törvényt 1992-ben fogadták el.
Ettől az időtől kezdve az észt gazdaságpolitika alappillérei a következőek:

  • Független, konvertibilis nemzeti valuta - a korona - melynek árfolyama az euróhoz kötött. (15,64664 EEK = 1 EUR);

  • Szigorú pénzügyi politika.

  • Alacsony adókulcsok. Adókedvezmények. Ha a bevétel kevesebb mint 35.000 korona, a család adómentességet élvez és üzemanyagvisszatérítést is kaphat.

  • Liberális árpolitika és külkereskedelmi vezetés.

  • Nincs export és importkorlátozás.

  • Állami vállalatok privatizációja.

Körülbelül 20.000 magángazdaság és 900 mezőgazdasági vállalkozás jött létre azáltal, hogy a földet visszaadták a jogos tulajdonos leszármazottainak és a 361 állami kezelésben működő gazdaság és szövetkezet vagyonát privatizálták. 1996 végén a teljes földterület 16%-a visszakerült az eredeti tulajdonosok jogos leszármazottaihoz. 1996-ban a művelt földek megosztása a következőképpen alakult.

  Mezőgazdasági vállalkozás, magánvállalkozás, állami vállalat 48%
  Családi gazdaságok, magángazdaságok 30%
  Háztartások 22%
  Összesen 100%

A mezőgazdasági termelés aránya a teljes termelésben 19%-ról (átlagos érték 1986-89 között) 7%-ra esett vissza. Napjainkban a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a feldolgozóipar 12%-kal részesedik a nemzeti össztermékből. A mezogazdasági termelés csökkenése ellenére Észtország 1994-ig élelmiszerexportőr volt.

Az észt élelmiszer-export 30%-t a halfeldolgozás, 29%-át a tejipar teszi ki. Észtország tejtermékeinek egyharmadát exportálja. A mezőgazdasági feldolgozóipar privatizációja 1993-95-ben ment végbe, ennek eredményeként körülbelül 200 húsfeldolgozással foglalkozó kisvállalkozás jött létre. A volt Szovjetunió piacainak összeomlása következtében a mezőgazdaságnak és a feldolgozóiparnak felesleges kapacitásai voltak. Sok kedvező helyen lévő épület átépítésre került és jelenleg más iparág hasznosítja.

Észtország éghajlata és talajtípusa kedvez a rozs, búza, zab és burgonya termesztésének Az 1.1 millió hektár művelhető földterület négyötöd részén kukorica, kétharmad részén burgonya és kilenctized részén zöldtakarmány terem. A tejmarha tenyésztése és a tejipar nagyon hamar átvette a nyugati szabványokat és gyorsan reagált az egyre növekvő igényekre. Ennek eredményeképpen a mezőgazdaság ezen ága az átlagnál fejlettebb. Bár a tejtermékek piaca nyitott és nincsenek korlátozások a tejtermékek importjában, az észt termékeknek nem kell a piaci elsőségért versenyezni a hazai piacon.

A termelés az 1991-94 közötti általános visszaesést követően 1995-ben stabilizálódott. Az utóbbi két évben a legpiacképesebb mezőgazdasági termékek - tej és gabonafélék - minősége jelentősen javult. Az állattenyésztés és a termőföldek hozama csökkenő periódus után ismét emelkedik. Az észt mezőgazdaság jelenlegi helyzete megegyezik a fejlett ipari országok mezőgazdaságának helyzetével. Bár a vidéki lakosság aránya viszonylag magas (30%), a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az 1986-os 12%-ról 1996-ra 7%-ra csökkent.

Toomas Tuul

Tehén

A belterjes gazdálkodás gazdaságilag hatékony, de a kevésbé mozgékony munkaerő egyre inkább növekszik, ezzel növeli az életszinvonalban mutatkozó különbségeket Tallinn és a vidéki területek között, valamint szociális problémákat okoz. A kormány megpróbál megoldást találni arra, hogy a vidéket is bekapcsolja a gazdaság körforgásába: támogatja a falusi turizmust, a kézműves termékek készítését és a kiegészítő szolgáltatások ellátását.

A termőföldek tulajdonosainak többsége, a gazdák és kistermelők, akik a mezőgazdaságilag hasznosított földterület több mint felét birtokolják, jobban alkalmazkodtak a piacgazdaság új követelményeihez. A különböző típusú vállalkozások fele hasznot termel. Ez jelzi, hogy azokban a vállalkozásokban, ahol nem álltak át az új követelményrendszerre és ahol a tapasztalat hiányzik, további szerkezeti változtatások szükségesek.

1993-ban a kormány azzal a céllal hozta létre a mezőgazdaság és a vidéki élet fejlődését segítő alapot, hogy elősegítse a legfejletteb technológiák alkalmazását és serkentse a vállalkozókedvet. Az alap hitelekkel segíti a vidéki gazdákat és vállalkozásokat.

1997-ben újabb intézkedéseket vezettek be a vállalkozási kedv élénkítésére - a projektek költségeinek majdnem 25%-át fedezik az alapból.

1991 óta jelentős anyagi támogatást fordítottak a vidéki infrastruktúra (elektromos és távközlési hálózatok, utak, stb.) fejlesztésére és a vidéki iskolák felújítására. Az agrárgazdaság fejlődése új tervezési irányelveket és új infrastruktúra kiépítését kivánja. Észtországban több mint 2000 vidéki település található, bár a szovjet időszakban, csak 500-600 "igéretesnek" nevezett település kapott beruházási segélyt.

Mindezek ellenére a pénzügyi segélyek nem nyújtanak garanciát a gazdaság fejlődésére és a hatásfok növelésére. Sok munkásnak nagyon alacsony szintűek a mezőgazdasági és állattani ismeretei. Szintén hiányoznak a marketing és management ismeretek. Az elmúlt két évben egyre nagyobb mértékben nőtt az igény a szakértői szolgáltatásokra. Az igényre válaszul egyre több ilyen vállalkozás jött létre.

1996-ban megalakult a Mezőgazdasági és Kereskedelmi Bizottság. Fő célja, hogy elősegítse az olyan üzleti kapcsolatok és szolgáltatások kialakítását, melyet mind a termelők, mind a feldolgozók hasznosíthatnak.

1995-97-ben felülvizsgálták a kormány feladatait a piackutatásban, tanácsadásban és az infrastruktúra valamint a vállalkozások fejlesztésében. A kormány az Európai Unióhoz való csatlkozás érdekében több elsődleges feladatot is kitűzött, például a földreform felgyorsítása, a vidéki infrastruktúra fejlesztésének elősegítése és a különböző fejlettségi fokon álló területek összehangolása szerepelnek ezen a listán.
Észtország olyan fejlesztési stratégiát fog követni, amely megtartja a korábbi politika kedvező eredményeit, de megpróbálja elkerülni a negativ hatásokat. A strukturális változásoknak nagymértékben növelnie kell az észt mezogazdaság és feldolgozóipar versenyképességét és meg kell teremtenie azt a gazdasági légkört, ami elősegíti az Európai Unióhoz való közeledést.

A mezőgazdasági jövedelmek megoszlása eladott termékcsoportok szerint:

  Termékkategóriák Magángazdaságok Mezőgazdasági vállakozások
  Növénytermesztés 23 10
  Tejtermelés 42 30
  Hústermelés, állattenyésztés 14 28
  Tojástermelés . 5
  Feldolgozott megőgazdasági termékek eladása 7 16
  Egyéb termékek eladása 14 11