Dalosünnep-flashmob

Dalosünnep-flashmob

Kamera: Tóth Balázs, Weidner Balázs, Ficsor Zsolt
Vágó: Ficsor Zsolt

Észtországban július 4. és 6. között rendezték meg – immáron 26. alkalommal – a Dalos- és táncünnepet, amely 145 éve az észtek együvé tartozásának egyik legfontosabb megnyilvánulási formája, és a lett ill. litván dalosünnepekkel együtt 2003 óta szerepel a UNESCO szellemi kulturális örökség-listáján.  Az idei alkalom „Az idő érintése. Az érintés ideje“ címet viselte.

Budapesten július 6-án 19 órakor a Szent István Bazilika előtti téren megrendezett látványos szabadtéri villámakcióval hívtuk fel az utca népének figyelmét az észt kultúra és hagyomány e megkerülhetetlen elemére, a közös éneklés erejére és örömére.

A projekt művészeti vezetője Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus karnagya volt.

A dalos villámakcióban az alábbi kórusok képviseltették magukat: Aedificantes kamarakórus, Arte Semplice kórus, Budapesti Ifjúsági Kórus, Budapesti Monteverdi Kórus, Carbanja kórus, CSIIIKSZ≡RDA, Erkel Ferenc Vegyeskar, Fővárosi Énekkar, Gaude kórus, Gaudium Carminis kamarakórus, Hunyadi Véndiák Kórus, Jubilate kórus, Kalevala kórus, Karamella Acapella, KataPult Kamarakórus, Kőbányai Kápolna Kórus, Laulujuotsen Yhtye, Lutheránia énekkar, Meixner Felnőtt Kórus, Műegyetemi Kórus, Országos Széchényi Könyvtár kórusa, Praetorius Kamarakórus, Pro Fun kórus, Rotunda Énekegyüttes, Szent István Király Oratóriumkórus, Telki Nőikar, Vass Lajos Kórus, Viva Voce Kórus, Zuglói Evangélikus Liturgikus Kórus
… és még sok lelkes énekes velünk tartott.

Mindenkinek nagyon köszönjük a részvételt!

Az előadott darab (Lydia Koidula: Mu isamaa on minu arm) több szempontból is szimbolikus az észt Dalosünnepek történetében. A régebbi változata, amelyet énekeltünk (zene: Aleksander Kunileid) már az első Dalosünnepen, 1869-ben is felcsendült. A dal második változata, melyet  Gustav Ernesaks karmester, a Dalosünnepek meghatározó alakja írt 1944-ben, a szovjet elnyomás alatt az észt identitás egyik kifejezőeszközévé vált, hiszen az észtek ezt énekelték a betiltott nemzeti himnusz helyett, és napjainkban is minden alkalommal felcsendül a Dalosünnep záróakkordjaként, melynek időpontja egybeesett a budapesti flashmob időpontjával.

1869-ben azért alapították meg (német mintára) az észt Dalosünnepet, hogy közös éneklésre hívják össze Észtország minden jelentős kórusát. A Dalosünnep mindig is a nemzeti öntudat kifejezésére szolgált, amit az énekesek népviselete még inkább kihangsúlyozott. A politikailag kényes időkben a nemegyszer több tízezer fő alkotta egyesült kórus az. ún. Dalosmezőre csábította az észt nemzet csaknem egyharmadát. 1988 júniusában innen, a tallinni Dalosmezőről indult a Daloló Forradalom, melyen éjről-éjre eleinte ezrek, majd százezrek gyűltek, hogy békésen, együtt énekelve fejezzék ki együvé tartozásukat és szabadságvágyukat. Többek között ezen események folyományaként 1989. augusztusában mintegy 2 millió észt, lett és litván állt kéz a kézben 600 km hosszú élőláncot alkotva a szovjet elnyomás elleni tiltakozásul.

Értesülj programjainkról!

A legfrissebb észt vonatkozású események, hírek és rendezvények Magyarországon.
Nézd meg egy hírlevelünket itt!
Az e-mail-címet és nevet kizárólag hírlevelünkhöz használjuk, az adatatokat nem adjuk tovább harmadik személynek, és más szolgáltatóknál (pl. felhőtár-szolgáltatók, hírlevél-szolgáltatók stb.) sem tároljuk el.