ÉSZT ZENEI HÉT * november 23. – december 3. * Arvo Pärt * Veljo Tormis * Mari Kalkun * Peedu Kass Momentum * Kristjan Randalu * Kadri Voorand * Liisi Koikson *

Kölcsönözhető kiállítások

Kölcsönözhető kiállítások

ARVO PäRT – AZ ISMERETLEN ISMERŐS

Az 1935-ben Észtországban született és hosszú emigráció után 2010-ben hazájába visszatért Arvo Pärt a világ egyik legtöbbet játszott kortárs zeneszerzője. Azon alkotók közé tartozik, akiknek munkássága jelentősen megváltoztatta a zene természetéről kialakult elképzeléseinket. Egyedülálló tintinnabuli-kompozícióival új zenei paradigmát hozott létre, és olyan zeneszerzői megközelítést vezetett be, amelyet mindmáig alkalmaz. Noha őt követő iskola nem létezik, és ő maga sem oktat, hatása egyértelműen felfedezhető a 20. század második felében keletkezett zeneművek egy részén. A tárlat áttekintést nyújt a zeneszerző fordulatokban gazdag életéről gyermekkorától napjainkig, egyben fogódzót is kínál a gazdag életmű értelmezéséhez. A kiállítás kurátorai: Kristo Matson és Marge Raun.
Az Észt Színházi és Zenei Múzeum kiállítása az Észt Köztársaság függetlenné válásának századik évfordulóját ünneplő programsorozat része; a magyarországi tárlat az Észt Intézet illetve az Észt Zenei Vállalkozásfejlesztési Központ szervezésében és támogatásával valósul meg.

14 db tablókép
Méret: 90x120 cm


AZ ÉSZT TÖRTÉNELEM KÉPEKBEN

A tárlat archív fotók és képi dokumentumokon keresztül mutatja be, hogyan lett a visszahúzódó jég alól felszabaduló földterületből a Baltikum fontos kereskedelmi központja, majd a függetlenség kiharcolása után a technológia, a gazdaság és a kultúra területén az egyik leggyorsabban fejlődő európai állama Észtország.

12 db tablókép
Méret: 60x160 cm
Anyag: Ponyva, tartós (ferrari ponyva)

  

MADÁRLÁTTA ÉSZTORSZÁG – VÁLOGATÁS ENDEL GRENSMANN LÉGIFOTÓIBÓL

Endel Grensmann számára a fotózás elsősorban gondolatébresztő kihívás. Saját szavaival élve munkája legérdekesebb része az, amikor új módszereket talál fel a fényképezéshez és bonyolult technikai problémákat kénytelen megoldani. Ezek a találmányok vezették őt vissza a fotográfiához, amikor az éveken át tartó víz alatti fényképezés után belefáradt hobbijába: “Már azon voltam, hogy örökre felhagyok a fényképezéssel, mivel semmi örömet nem találtam már benne, mikor egy barátom hőlégballonozni hívott. Az új, lenyűgöző perspektíva kitárult és magával ragadott, így újra nekiláttam a fényképezésnek…”

Új környezetében Endel Grensmann ismét úttörő az észt fotográfiában. Elképzelése, hogy az egész országot megörökíti az égből – de jóval alacsonyabbról, mint ahol a repülők járnak – nagy érdeklődést váltott ki a fotósok és a szélesebb közönség soraiból is. A helyek, amiket addig csak a földről láthattunk – egy hangya szemszögéből -, vagy csak nagy magasságokban szárnyaló repülőkből, szemre új léptéket vesznek fel. Grensmann szerint ez nem más, mint az ember örök vágya, hogy olyan szabadon repülhessen, mint a madár. “Teljesen új és felvillanyozó vízióm támadt, ahol a két dimenziós tér 3D-s világgá tágul.”

Grensmann jóhiszemű megközelítése és a házilagos kivitelezéséhez fűződő alázata is nagyon érdekes: a kisrepülőgép vagy helikopter helyett kétüléses motoros siklóernyőt és távirányítású héliumos hőlégballont használ, melyet maga épített.