Észtország kis ország: területe közel azonos (45 227 km2), de lakosságának száma alig tizede (1999.01.01-én 1 445 580 fő) Hollandiáénak.

Észtország Európa északi részén a Balti-tenger keleti partvidékén található. Legészakibb pontja a Vandloo-sziget (ÉSz 59°49'17'')(a szárazföldön a  Purekkari-fok (ÉSz 59°40'27'')), míg legdélebbi pontja Naha közelében (ÉSz 57°30'32'') található. Legnyugatibb pontja a Nootamaa-sziget (KH 21°46'06'') (szárazföldön a Ramsi-fok (KH 23°24'28'')), legkeletibb pontja Narvában (KH 28°12'33'') található.

Észtország határai keleten Oroszországgal, délen Lettországgal, nyugaton Svédországgal, északon Finnországgal közösek. Szárazföldi - Oroszországgal és Lettországgal közös - határa 645 km hosszúságú, ennek több, mint a fele folyókon és tavakon keresztül halad. A tengeri határok kérdésében Lettországgal, Finnországgal, Oroszországgal és Svédországgal is egyezségre kellett jutnia.

Éghajlata - mint Észak-Európában általában - a meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően érezhetően enyhébb, mint Észak-Amerika megfelelő szélességi területeié, így kedvezőbb életfeltételek nyújt minden élőlény, így az ember számára is.

Növényföldrajzilag a vegyes erdők övében található: a tűlevelű és a lombhullató erdők egyaránt jellemzőek.

Domborzati jellegzetességei azonnal megjelennek szemünk előtt, ha arra gondolunk, hogy területe a Kelet-európai-síkság legnyugatibb csücske.

A történelem folyamán geopolitikai helyzetét azok az erős szomszédok határozták meg, melyek hatókörébe vagy érdekszférájába tartozott: ilyen (volt) Németország, Oroszország, de Észak-Európa egykor legerősebb állama, Svédország is. A különböző földrajzi és politikai elméleteknek megfelelően Észtországot hol Észak-, hol Közép-, hol pedig Kelet-Európához sorolták. Ma elsősorban balti országnak tekintik, bár az észtek inkább Skandináviához tartozásukat hangsúlyozzák.

Tengermelléki helyzete mindig megkönnyítette a kapcsolattartást más, elsősorban skandináv országokkal, de ugyanez a terület volt az, melyen keresztül Nagy Péter Oroszországa "ablakot nyitott Európára".

Az ország gazdaságföldrajzi helyzete az idők folyamán sokat változott. Jelenleg Észtország az Európai Unió tagsága felé törekszik, így legfontosabb gazdasági kapcsolatai is az EU-hoz kötik. A másik két balti állam csak másodlagos - igaz, egyre jelentősebb - kereskedelmi partnere, a FÁK országaihoz fűződő kapcsolatai pedig egyre inkább háttérbe szorulnak.