AZ ÉSZT NYELVJÁRÁSAI ÉS RÉTEGEI
Az észt irodalmi nyelv az észak-észt nyelvjáráson alapul. Az észak-észt mellett az ősi észt területeken másik nyelvet - a dél-észt nyelvet - is beszéltek, ami a másik nagy nyelvjáráscsoport alapja. Az alapnyelvek közötti különbségek ma is megjelennek a kiejtésben és a nyelvtanban is.
A dél-észt nyelvjárásban élesen elkülönülnek a mulgi, a tartui, a vőro és a seto nyelvjárások, az észak-észtben az északnyugati-parti, a keleti, a közép- és a nyugati nyelvjárást, valamint a szigeteken használt nyelvjárást különítik el.
Az észt nyelvjárások:
|
Hiiumaa: |
Meide ööbik aa seaesta maeale läin |
|
Saaremaa: |
Meite ööbik oo siasta mäale läind |
|
Muhumaa: |
Meite üöbik uo sieoasta mojale läin |
|
Läänemaa: |
Meite ärjälend oo tänäkond maale läin |
|
Vigala: |
Mede künnilind uu tänabö maeale läind |
|
Kihnu: |
Mede künniljond ond tänävasta maalo läin |
|
Harju-Risti: |
Mete üöbik oo tänabu maeal läin |
|
Kuusalu: |
Meie üöbik on tänävu muuale mend |
|
Järvamaa: |
Me oitselind on tänavu maale läind |
|
Észak-Virumaa: |
Meie kirikiut one tänävu mojale lähänd |
|
Vaivara: |
Mei sisokaine ono (olo) tänä vuo mojale mennö |
|
Kodavere: |
Meie sisask one tänävuade mojale lähnud |
|
Karksi: |
Mee kiriküüt' om täo muial lännü |
|
A Vőrtsjärv partvidékén: |
Meie tsisask om tinavu muiale lännu |
|
Vőrumaa: |
Mii sisask um timahavva muialo lännüq |
|
Szetuföld: |
Mii sisas'k om timahavva muialo l'änüq |
|
Irodalmi nyelv: |
Meie ööbik on tänavu mujale läinud (A mi csalogányunk mostanra máshová költözött) |
A vőro nyelv
A vőro és a seto nyelv történelmileg a dél-észt nyelvjárás része, amik a többi déli nyelvjárással ( tartui és mulgi) összevetve jobban megőrizték különlegességeiket. A vőro nyelv kiejtését, a szóalkotás szabályait, a mondatszerkezetet és a szókincset tekintve is jelentősen eltér az irodalmi észttől.
A legfontosabb, az észt nyelvet nem beszélők számára is feltűnő jelenség a vőro nyelvben a magánhangzó harmónia megléte. Az észak-észt nyelvjárásból ez a jelenség hiányzik.
A mindennapi beszédben feltűnnek a vőro és az észt nyelv szókincsbeli különbségei is:
|
vőro |
észt |
|
verrev |
punane (piros) |
|
lämmi |
soe (meleg) |
|
sőssar´ |
őde (lánytestvér) |
|
vahtsőnő |
uus (új) |
|
mőrsja |
pruut (menyasszony) |
|
kőnőlőma |
rääkima (beszél) |
|
pini |
koer (kutya) |
|
mőskma |
pesema (mos) |
|
susi |
hunt (farkas) |
|
kuulma |
surema (meghal) |
|
hőrak |
sőstar (ribiszke) |
|
koiv |
kask (nyírfa) |
|
ikma |
nutma (sír) |
(Fotó: Marju Kõivupuu)
