12 észt költő

12 észt költő

Az Észt Intézet a Versum irodalmi portállal közösen észt költészeti sorozatot indított, melyhez hamarosan az Instavers is csatlakozik. Az év során megkíséreljük a sokszínűségre törekedve bemutatni a mai észt líra legizgalmasabb alakjait és irányzatait. Az alkotók többsége az észt költők Magyarországon kevésbé ismert nemzedékéhez tartozik, és találunk köztük orosz ajkúakat is.

A sorozat elé Esterházy, Nádas és Tandori észt fordítója, Lauri Eesmaa írt bevezetőt.
„Nagy vonalakban elmondható, hogy az utóbbi tíz év során eltűntek az észt költészetből a korábban mesterségesen életben tartott témák. A hangsúlyozottan társadalomkritikus költészet iránti elvárások megszűntek, és ezzel sok formai és közelítésbeli sablon is, de ez nem jelenti azt, hogy közben csökkent volna az észt líra szociális érzékenysége. Viszont ez a folyamat segített olyan költőknek színre lépni, akik hosszasan és kitartóan dolgoztak saját nyelvük kialakításán, és egyre gyakrabban jelentek meg olyan verseskötetek, amelyek egy-egy ötlet, téma vagy poétikai fogás köré épített versciklusokból állnak. (…) Az érzelmi tónus észrevehetően visszafogottabb lett, és egyre több az egy-egy jelenség leírására, feltérképezésére tett kísérlet. Az intertextuális utalások használata olyannyira magától értetődővé vált, hogy a vendégszövegek gyakran föl sem tűnnek már a versekben.”
A bevezető teljes szövege itt olvasható.

 

VAHUR AFANASJEV (1979)

Vahur Afanasjev

2000 óta hat verseskötete, két regénye, két novelláskötete és a Minu Brüssel (Az én Brüsszelem) című könyve jelent meg, melyben életének európai tisztségviselőként töltött szakaszáról ír. Emellett foglalkozott filmművészettel, számos dalt és dalszöveget is szerzőként jegyez. A Noorte Autorite Koondis (Fiatal Szerzők Válogatottja) irodalmi csoport tagja, akik nagy hangsúlyt helyeznek a művek előadhatóságára és a közönségsikerre.
Legutóbbi verseskötete, a Tünsamäe tigu (Tünsamäe-i csiga), amely egy elhanyagolt dél-észtországi falut térképez fel, elnyerte az Észt Kulturális Alap költészeti díját. A Versum is javarészt ebből a kötetből szemezgetett.
Vahur Afanasjev verseit Csüllög Edina fordította.

 

 MAARJA KANGRO (1973)

Maarja Kangro

A műfordítás felől érkezett az irodalmi életbe, többek között Umberto Eco, Hans Magnus Enzensberger, Andrea Zanzotto és Valerio Magrelli műveit ültette át észtre. Első verseskötetével viszonylag későn, 2006-ban jelentkezett, ugyanebben az évben jelent meg Gyümölcssárkány című gyermekkönyve is. Mára öt verseskötet három novelláskötet és egy dokumentumregény borítóján találkozhatunk a nevével. Prózában és lírában is elnyerte már az Észt Kulturális Alap éves irodalmi díját. Kötetbemutatói várva-várt eseményei az észt irodalmi életnek, intellektuális, ironikus és bizarr költészete megmosolyogtatja vagy felbosszantja az olvasót.
Maarja Kangro verseit Márkus Virág fordította.
(fotó: Jüri Kolk)