12 észt költő

12 észt költő

Az Észt Intézet irodalmi folyóiratokkal közösen észt költészeti sorozatot indított. Az év során megkíséreljük a sokszínűségre törekedve bemutatni a mai észt líra legizgalmasabb alakjait és irányzatait. Az alkotók többsége az észt költők Magyarországon kevésbé ismert nemzedékéhez tartozik, és találunk köztük orosz ajkúakat is. A válogatások egy része a Versum irodalmi portálon jelentek meg, majd a fiatalos, progresszív, a szépirodalom mellett a kultúra szélesebb spektrumát bemutató KULTer oldalán folytatódott a sorozat. Az észt irodalom népszerűsítéséhez az Instavers is csatlakozott.

A sorozat elé Esterházy, Nádas és Tandori észt fordítója, Lauri Eesmaa írt bevezetőt.
„Nagy vonalakban elmondható, hogy az utóbbi tíz év során eltűntek az észt költészetből a korábban mesterségesen életben tartott témák. A hangsúlyozottan társadalomkritikus költészet iránti elvárások megszűntek, és ezzel sok formai és közelítésbeli sablon is, de ez nem jelenti azt, hogy közben csökkent volna az észt líra szociális érzékenysége. Viszont ez a folyamat segített olyan költőknek színre lépni, akik hosszasan és kitartóan dolgoztak saját nyelvük kialakításán, és egyre gyakrabban jelentek meg olyan verseskötetek, amelyek egy-egy ötlet, téma vagy poétikai fogás köré épített versciklusokból állnak. (…) Az érzelmi tónus észrevehetően visszafogottabb lett, és egyre több az egy-egy jelenség leírására, feltérképezésére tett kísérlet. Az intertextuális utalások használata olyannyira magától értetődővé vált, hogy a vendégszövegek gyakran föl sem tűnnek már a versekben.”
A bevezető teljes szövege itt olvasható. 

IGOR KOTJUH (1978)

Ukrán származású, Észtországban élő orosz költő, író, esszéista, könyvkiadó és irodalomszervező. A helyi Oblaka.ee orosz irodalmi portál munkatársa, észt költészetet, esszé- és gyermekirodalmat fordít orosz nyelvre, és a kortárs orosz lírát népszerűsíti Észtországban. Többnyire oroszul ír, saját verseit maga ülteti át észtre. Eddig 6 verseskötete jelent meg, 3 orosz és 3 észt nyelven. A 2000-es évek első felében indította el a „Воздушный змей“ (Papírsárkány) című folyóiratot, amely az egyik legjelentősebb észt-orosz irodalmi lap. Kite nevű könyvkiadója versesköteteket és fordításokat jelentet meg. Szabadvers formájú költészetét depoetizált nyelv és az alakzatok egyszerűsége jellemzi, kifejezésmódja gyakran érinti a prózai elmélkedés, valamint az esszé határait. 2014-ben megjelent Észt design című verseskötetével elnyerte az Észt Kulturális Alap évente odaítélt észt–orosz irodalmi díját. A sorozatban megjelent Költő és olvasó... c. versét Kis Orsolya fordította. 
(fotó: Dimitri Kotjuh)

MAARJA PÄRTNA (1986)

Észt költő, fordító, szerkesztő. Három verseskötete jelent meg: a Ruhujuurte juures (A fűszálak gyökereinél, 2010), a Läved ja tüved (Küszöbök és tövek, 2013), amelybe William Carlos Williams-versfordításait is beleszőtte, és a Saamises (Alakulásban, 2015). 2005-ben lépett színre a fiatal szerzőket publikáló Värske Rõhk (Friss levegő) folyóiratban, a nyolcvanas években született nemzedék több kulcsversét is ő jegyzi. A tér egyik legmesteribb ábrázolója az észt költészetben. 2013-ban elnyerte a rangos Juhan Liiv-díjat Sees (Bent) című verséért. Verseit Lengyel Tóth Krisztina fordította.

VAHUR AFANASJEV (1979)

Vahur Afanasjev

2000 óta hat verseskötete, két regénye, két novelláskötete és a Minu Brüssel (Az én Brüsszelem) című könyve jelent meg, melyben életének európai tisztségviselőként töltött szakaszáról ír. Emellett foglalkozott filmművészettel, számos dalt és dalszöveget is szerzőként jegyez. A Noorte Autorite Koondis (Fiatal Szerzők Válogatottja) irodalmi csoport tagja, akik nagy hangsúlyt helyeznek a művek előadhatóságára és a közönségsikerre. Legutóbbi verseskötete, a Tünsamäe tigu (Tünsamäe-i csiga), amely egy elhanyagolt dél-észtországi falut térképez fel, elnyerte az Észt Kulturális Alap költészeti díját. A Versum is javarészt ebből a kötetből szemezgetett. Vahur Afanasjev verseit Csüllög Edina fordította. 

 MAARJA KANGRO (1973)

Maarja Kangro

A műfordítás felől érkezett az irodalmi életbe, többek között Umberto Eco, Hans Magnus Enzensberger, Andrea Zanzotto és Valerio Magrelli műveit ültette át észtre. Első verseskötetével viszonylag későn, 2006-ban jelentkezett, ugyanebben az évben jelent meg Gyümölcssárkány című gyermekkönyve is. Mára öt verseskötet három novelláskötet és egy dokumentumregény borítóján találkozhatunk a nevével. Prózában és lírában is elnyerte már az Észt Kulturális Alap éves irodalmi díját. Kötetbemutatói várva-várt eseményei az észt irodalmi életnek, intellektuális, ironikus és bizarr költészete megmosolyogtatja vagy felbosszantja az olvasót. Maarja Kangro verseit Márkus Virág fordította.
(fotó: Jüri Kolk)