TEATER NO99 - TAMÁS BÁTYA KUNYHÓJA

2009. november 27-28.

Trafó – Kortárs Mûvészetek Háza
Budapest, IX. Liliom utca 41.
Jegyvásárlás: +36 1 215 1600 és jegy@trafo.hu
További információ: www.trafo.hu, www.dramafestival.hu, www.no99.ee

Teater No99 (EE): Tamás bátya kunyhója
(Onu Tomi onnike)
160 perc, egy szünetel, észt nyelven, magyar feliratozással
A november 28-i elôadás után közönségtalálkozó, angol nyelven, magyar szinkrontolmácsolással.
november 27-28. 20 óra

Trafó – Kortárs Mûvészetek Háza
Budapest, IX. Liliom utca 41.
Jegyvásárlás: +36 1 215 1600 és jegy@trafo.hu
További információ: www.trafo.hu, www.dramafestival.hu, www.no99.ee

Szereplők: Andres Mähar, Rasmus Kaljujärv, EvaKlemets m.v., Sergo Vares, Inga Salurand, Marika Vaarik, Mirtel Pohla, Risto Kübar
Írta: Harriett Beecher-Stowe, Tiit Ojasoo, Ene-Liis Semper. Rendezte: Tiit Ojasoo, Ene-Liis Semper

A Teater No99 a tallinni Óvárosi Stúdió (Vanalinnastuudio) játszóhelyét vette át 2004-ben egy ötletbörzét és tervpályázatot követôen. Tiit Ojasoo, a nyertes pályázó munkássága nyomán radikálisan új stílus, izgalmas útkeresés bontakozott ki. A rendezôfenomén Ojasoohoz csatlakozott az egyik legelismertebb észt látványtervezô, Ene-Liis Semper. Közös vízióikat valósítják meg klasszikus és kortárs mûvek, dramatikus és posztdramatikus szövegek egyéni hangvételû színpadi adaptációival, társadalmi problémák szuggesztív tematizálásával. A társulat minden új produkciója egy visszaszámlálás része is, a cím mellett számazonosítót is visel 99-tôl visszafelé. Nem véletlen, hogy a csapatot Európa-szerte gyakran rokonítják a Krétakör Színházzal. A Teater No99 ugyanis állandó társulattal dolgozik; relatíve hosszú és intenzív workshopmunkával hozza létre produkcióit; jelentôs mértékben épít kiváló színészeinek improvizációira; elôadásainak tere nem csupán díszlet, de szerves, nem egyszer aktív része a produkciónak; emellett pedig gyakran állít klasszikus mûveket új, kortárs fénytörésbe. Ojasoo és csapata egy ilyen meghökkentô adaptációval-átirattal mutatkozik be hazánkban: a Tamás bátya kunyhója a néger sztereotípiák játékos, drámai erejû felelevenítése, mely a szinte teljes Nyugat-Európát bejáró Teater No99 egyik legújabb elôadásának elsô külföldi vendégjátéka – és az együttes elsô magyarországi vendégszereplése. Az általános irodalomtörténeti vélekedés szerint a Tamás bátya kunyhója az egyetlen mûalkotás, amely valóban megváltoztatta a világot. Népszerû elképzelés ugyanis, hogy a regényben vázolt gondolatok nyomán töröltetett el a rabszolgaság az amerikai polgárháborút követően. Bár valóban a 19. század közepén kiadott regény ismertette meg az átlag amerikai polgárokat azzal az ideával, hogy a rabszolgatartás elítélendô, és érzései a feketéknek is vannak, az általános vélekedés mégsem teljesen helytálló. A regény valóban hozzájárulhatott ugyanis a polgárháború kitöréséhez, ahogyan az Egyesült Államok elnöke elmondta, amikor a szerzôvel, egy kis öreg hölggyel találkozott; ám a világ jottányit sem változott: rabszolgaság napjainkban is van. Az egyetlen változás, hogy ma már nemcsak ,,a feketék bőre sötét”; mi magunk is rabszolgák vagyunk – ki ezé, ki azé.

Ene-Liis Semper 1969-ben született, s az észt Művészeti Akadémián szerzett diplomát 1995-ben, szcenográfus szakon. Több száz észt színházi és operaelôadás díszletének és jelmezének tervezôje, négy alkalommal választották az év tervezôjének hazájában. Rendezőként és szövegíróként is dolgozik, videoinstallációi pedig számos nemzetközi kiállításon – többek között a Velencei Biennálén – vettek részt.

Tiit Ojasso 1977-ben született, 2000-ben diplomázott az észt Zene-, Színház- és Drámamûvészeti Akadémián, majd az Észt Drámai Színház társulatának rendezôje lett. 2004 óta a tallinni Óvárosi Stúdió (Vanalinnastuudio) mûvészeti igazgatója, melyenek nevét 2005-ben Teater No99-re változtatta. Rendezései három alkalommal (2005-ben, 2008-ban és 2009-ben) nyerték el az év legjobb elôadása címet Észtországban, s többek között Bécsben, Berlinben, Hamburgban, Wiesbadenben, Moszkvában és Szentpéterváron vendégszerepeltek.

A VÍZIMADÁR NÉPEI. A FINNUGOR NÉPEK PORTRÉI

2009. október 14. - november 8. Balassi Galéria (Budapest, I. Somlói út 51.)

A Balassi Intézet, a Tallinni Magyar Intézet és a Magyarországi Észt Intézet tiszteletel meghívja Önt 2009. október 14-én 17 órára
A Vízimadár népei
című kiállítás megnyitójára és az azt követő fogadásra a Balassi Galériába (Budapest, I. Somlói út 51.)
Az Észt Művészeti Akadémia és a Fennougria (Tallinn) együttműködésében létrejött tárlatot megnyitja Dr. Hoppál Mihály akadémikus, az Európai Folklór Intézet igazgatója.
Köszöntőt mond Kadri Viires, az Észt Művészeti Akadémia docense, a kiállítás kurátora és Dr. Dávid Gyula, a Tallinni Magyar Intézet igazgatója.
Házigazda: Dr. Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója.
A megnyitón közreműködik Horváth Laura (hegedű), András Judit (gitár,doromb) és Virág Benedek (hegedű).
A kiállítás november 8-ig látogatható.

„A vízimadár népei. A finnugor népek portréi“

Széles körben elterjedt nézet, hogy az uráli nyelveket, azaz a finnugor és szamojéd nyelveket beszélő népek ősei voltak a mai európai finnugorok által benépesített területek legősibb lakói. Ma a világ egy igen nagy területén, a Skandináv-félszigettől az Ob folyamvidékéig és délen a Duna alsó folyásáig körülbelül 23 millió ember beszéli az uráli és finnugor nyelveket.

A finnugor népek közötti elsődleges kapocs a nyelv, de a nyelvi hasonlóságok ellenére ezen népek rasszhoz és hitvilághoz való tartozásukban, életmódjukban és kultúrájuk típusában is igen különbözőek. A volgai, a permi és a balti-finn népek tradicionális kultúrája szorosan kötődik a földműveléshez, a szibériai szélsőséges körülményekhez szokott obi-ugorok és szamojédek kultúrája azonban vadászaton, halászaton és rénszarvastartáson alapul.

Különböző ezen népek politikai helyzete is. Az észtek, a finnek és a magyarok tipikus európai népekként önálló államukban élnek. A számik négy ország területén osztoznak, habár alapjogaikért való küzdelmükben sikeresebbek a Norvégiában, Svédországban és Finnországban élők, akik az Őslakos Népek Világkongresszusában ( World Council of Indigenous Peoples ) az indiánokkal és az ausztrál őslakosokkal karöltve az ún. Negyedik Világ Mozgalom élenjárói. A lívek számára a lett alkotmány biztosítja az őslakos státuszt. A többi nép az Orosz Föderáció területén saját nevű köztársaságokban vagy autonóm területeken, általában nagy számbeli kisebbségben él.

Hitüket tekintve az észtek, a finnek és a nyugati számik elsősorban lutheránusok, a magyarok katolikusok, az Európai-Oroszországban élő finnugorok pedig ortodoxok. Az udmurtok és a marik között elterjedt még a régi természethit, a szibériai ugoroknál és szamojédoknál pedig a sámánizmus.

A különbségek ellenére az uráli és finnugor népek általános összekötő jellemzője a nyelvek felépítésében rejlő hasonlóság és a nyelvszerkezetből eredő világnézeti azonosság. A nyelvi rokonság azonban nem jelenti azt, hogy ezek a népek vérrokonságban lennének egymással: egyre inkább megkérdőjeleződik az uráli alapnyelv és a közös lakóterület egykori léte is.

E népek között egységes a világ teremtésének vízimadár-mítosza, amely szerint az ősi tengerbe alámerülő madár a felszínre hozott egy darabka szárazföldet, melyre tojását tojta. A hagyományok szerint a finnugorok számára az őket körülvevő élő és élettelen természet nem egyszerűen csak tárgy, eszköz és anyag, hanem inkább alany, partner. Jellemző az is, hogy nagy általánosságban véve ezek a népek nem agresszívek: a történelem folyamán alkalmazkodtak az új és új szomszédokhoz, de közben sikerült megőrizniük önálló létezésüket.

A rokon népek kultúrája iránti kíváncsiság az Észt Művészeti Akadémia diákjait 1978. óta minden évben expedícióra viszi, aminek célja, hogy a terepmunka során megértsék és dokumentálják ezen népek lehető legtágabban értelmezett életmódját és népművészetét.

A három évtized alatt az Észt Művészeti Akadémia hallgatói tanári vezetéssel minden finnugor népnél jártak expedíción: a számiknál, a komiknál, az udmurtoknál, a mariknál, az ersáknál, a moksáknál, a hantiknál, a magyaroknál, a líveknél, a votjákoknál, a szetuknál, a vepszéknél, és a karjalaiaknál, a terepgyakorlatokon pedig etnográfiai rajzok és fotók segítségével örökítették meg az építészeti emlékeket, a belső tereket, a munkaeszközöket, a ruházatot, az ékszereket, a mintázatokat, a kortárs létet és az embereket.

„A vízimadár népe“ portrésorozata az expedíciókon megismert színes emberekből, a kultúrahordozókból nőtt ki. Ezek az emberek mindannyian az Észt Művészeti Akadémia kutatóútjainak informátorai, akik ajtót nyitottak és utat mutattak a saját kultúrájuk felé. Vannak közöttük falusi elöljárók és tanárok, vannak mesélők, énekesek, kézművesek, a természethit vezetői és a tradicionális életmód folytatói, a saját nyelvek utolsó beszélői. Mindannyiukat összeköti valami . A kiállítás célja az, hogy a látogatóban felmerüljön a kérdés és talán a válasz is, kik a finnugorok és mi az a valami , ami mindannyiukat egyesíti.

Mindezek mellett a portrékiállításnak fontos kulturális és politikai háttere is van. Magyarország, Finnország és Észtország közös érdeklődése a finnugor tematika iránt hosszú távú tudományos és kulturális együttműködésben fejeződik ki. 2007-ben ezzel a kiállítással ünnepelték a moszkvai Magyar Intézetben az Észt-magyar és az Észt-finn kulturális együttműködési szerződés megkötésének 70. évfordulóját és a Fenno-Ugria Alapítvány 80. születésnapját.

2008 az Európai Interkulturális Dialógus Éve volt, melynek jelmondata - „Különbözőek együtt“ - eszünkbe juttatta, hogy a különböző kultúrákat el kell ismerni, de nem szabad őket egymástól elválasztani, ezek együtt kell tudjanak élni és lélegezni. A brüsszeli Európa Parlamentben ezzel a kiállítással és szemináriummal hangsúlyozták az Európai Unió oroszországi őslakos népek demokratizálódási folyamatához nyújtott támogatását.

Minden év októberében megünneplik a tradicionális finnugor népek kultúráját bemutató Rokon Népek Napját, amely Észtországban idén már a 20. alkalommal kerül megrendezésre. Ugyanebben az időben a kiállítás orosz nyelvű változata a Komi Köztársaság fővárosában Sziktivkarban a Finnugor Népek Kulturális Központjában kerül bemutatásra.

ÉSZT JÁTÉKOK. TRADÍCIÓ ÉS JELENKOR

Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 6000 Kecskemét, Gáspár András u. 11. www.szorakatenusz.hu Tel: 36-76- 481 469 E-mail: muzeumesmuhely@szorakatenusz.hu

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szórakaténusz Játékmúzeuma és Műhelye tisztelettel meghívja Önt 2009. november 27-én 14 órára az Észt játékok. Tradíció és jelenkor kiállítás megnyitó ünnepére.

A kiállítás a Tartui Játékmúzeum és a Tartui Egyetemhez tartozó Viljandi Kulturális Akadémia Észt Nemzeti Mesterségek Tagozatának együttműködésében, az Észt Kulturális Minisztérium támogatásával jött létre.

A rendezvényt Laczkó János, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének igazgatója köszönti.

A kiállítást megnyitja Anu Kippasto, a Magyarországi Észt Intézet igazgatója.

Szakmai megnyitót tart Mare Hunt, a Tartui Játék Múzeum művészeti igazgatója és Kristi Jőeste, a Viljandi Kulturális Akadémia képviselője. Személyükben a kiállítás kurátorait köszönthetjük.

A megnyitó alkalmával bemutatásra kerül „A vidéki észt gyerekek tradicionális játékai” film, melyet Mare Hunt ötlete alapján a Tartui Játékmúzeum készített 2009-ben. Megvalósította Kadri Karu és Tauno Uibo.

A megnyitót követően - 15 órakor - a kiállítás kurátorai játékkészítő műhelymunkára hívják a vendégeket.

A rendezvény létrejöttét a Magyarországi Észt Intézet kezdeményezte és támogatta.

A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely rendezvényének szervezője Kalmár Ágnes művészettörténész, az intézmény vezetője.

A kiállítás 2010. február 21-ig, hétfő kivételével naponta 10.00 – 16.00 óráig látható.

Az Észt játékok. Tradíció és jelenkor kiállításhoz kapcsolódó műhelyprogramok:

2009. december 6., 13., 20. vasárnapokon 10.00 – 12.00-ig és

2010. január 10., 24., február 14. vasárnapokon, 10.00 – 12.00-ig lesznek.

Az intézmény 2009. december 24 – 27-ig, 31-én, valamint 2010. január 2 – 3-ig zárva tart.

Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 6000 Kecskemét, Gáspár András u. 11. www.szorakatenusz.hu Tel: 36-76- 481 469 E-mail: muzeumesmuhely@szorakatenusz.hu

BALTIC SEA FESTIVAL - A EUNIC PROGRAMME

2009. szeptember 03. - október 12.

Budapest

A Magyarországi Észt Intézet, az EUNIC Budapest cluster, valamint szervező és támogató partnerei tiszteletel meghívják Önt, családtagjait és minden barátját a BALTIC SEA FESTIVAL eseményeire.

A BALTIC SEA FESTIVAL a Dán Kulturális Intézet, a Dán Királyság Nagykövetsége, a Goethe Intézet, a Lengyel Intézet, a Litván Köztársaság Nagykövetsége, a Lett Köztársaság Nagykövetsége, az Észt Intézet, a Finnagora és a Svéd Királyság Nagykövetsége közös rendezvénye a EUNIC Budapest kezdeményezésére.

A BALTIC SEA FESTIVAL olyan multikulturális kezdeményezés, amely a Balti-tenger partján található Európai Uniós nemzetekre fókuszál. A tenger nem csak földrajzi, de történelmi és kulturális kapocs szerepét is betölti, így a partján élők tudják, hogy elsődleges feladatuk és kötelességük közös vizeiket tisztán megőrizni az utókornak.

A BALTIC SEA FESTIVAL a környzetvédelem és a kultúra kapcsolatát élő kérdésként felvetve bemutatja a magyar közönségnek a résztvevő országok közös jelenségeit, jellemzőit, amihez – hogy a legkülönbözőbb érdeklődésű rétegekhez eljuthasson – négy kulturális területet választott: a green designt, a jazzt, a filmet, és a bűnügyi irodalmat.

Ez az első alkalom, hogy egy közös program megvalósításában ennyi Balti-tenger környéki partner vesz részt, és hogy mindezt ilyen változatos programmal, Magyarországon teszik meg.

A szervező partnerek a programkoordináció feladatával az Észt Intézetet bízták meg, köszönjük bizalmukat!

A BALTIC SEA FESTIVAL észt eseményei:

További információ és részletes program: www.eunic-hungary.eu/balticsea

A GREEN DESIGN események részeletes leírása: www.esztorszag.hu/BSF_Green_Design_files/grd.html

A JAZZ BALTICA (a BMC szervezésében, a MOL Jazz Fesztivál 2009 keretin belül) külső anyagai: www.bmc.hu

A FILM BALTICA (a SzimplaFilm és a KINO szervezésében) külső anyagai: www.akino.hu

A MURDER NIGHT (a Goethe Intézet lebonyolításában) külső anyagai: www.goethe.de/ins/hu/bud/ver/hu4942200v.htm

ELLEN NIIT SZOBRÁNAK AVATÁSA KISKÖRÖSÖN

Kiskörös, Petőfi Szülőáza Múzeum, Petőfi fodítói park, 2009. július 31.

ELLEN NIIT SZOBRÁNAK AVATÁSA KISKÖRÖSÖN

Az Országos Petőfi Sándor Társaság , Kiskőrös Város Önkormányzata , a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum és az Észt Intézet tisztelettel és szeretettel meghívja Önt, családját, barátait, ismerőseit 2009. július 31-én Petőfi Sándor halálának 160. évfordulójára rendezett megemlékezésre.

A hagyományoknak megfelelően jöjjön el Ön is egy szál virággal és emlékezzünk együtt városunk szülöttére!

11.00 - Mesterek – a magyar Petőfi és az észt Ellen Niit. A kiállítást megnyitja: Mart Meri, az Észt Intézet főigazgatója

11.30 - Ellen Niit szobrának avatása. Avatja: Őexc. Miko Haljas, az Észt Köztársaság Nagykövete és Anne-Ly Reimaa, az Észt Kulturális Minisztérium helyettes államtitkára. A szobrot átveszi: Kiskőrös Város Önkormányzata

11.50 - Megemlékezés az első köztéri Petőfi-szobornál . Szavalat: Jónás Réka. Ünnepi gondolatok: Dr. Vígh Annamária OKM Közgyűjteményi Főosztályvezető . Elismerés átadása: A Magyar Művészetért Alapítvány Petőfi-díjat adományoz az Országos Petőfi Sándor Társaságnak. Átadja: Gubcsi Lajos az alapítvány kuratóriumi elnöke

Virágok elhelyezése, koszorúzás.

A rendezvényt támogatta: a Bács-Kiskun Megyei Petőfi Emlékbizottság, Észt Intézet, Észt Kulturális Alap, Boranal KFT.

IV. MÉNES-PATAK MENTI NEMZETKÖZI FOTÓMŰVÉSZETI FESZTIVÁL

2009. június 19. - augusztus 10.
SZÉCSÉNY

A fotófesztivált megnyitják: Becsó Zsolt, Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Őexcellenciája Gilberto Vergne Saboia, Brazília nagykövete, Dr Serfőzőné Dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgármestere, Gyémánt László, festőművész, Tóth András, Ménes-patak Egyesület, fesztiválszervező

Időpont: 2009. június 19., 15 óra 30 perc
Helyszín: Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum
Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10-től 16 óráig
Elérhetőség: Kubinyi Ferenc Múzeum, 32-370-143
Szervező: Ménes-patak Egyesület
Elérhetőség: Tóth András, 70-773-2897. E-mail: regiomagyar@gmail.com
Tudás-központ Egyesület

Kiállító művészek: Luiz Braga, André Vieira (Brazília)
Jari Arffman (Finnország)
Tímár József (Ausztria)
Mika Kitamura és Yuki Watanabe (Japán)
Elek Judit Katalin, Lóránt Attila
Horváth Dávid
Putnoky Réka és Szabados Igor
Szalay Zoltán

Támogatók: Nógrád Megyei Közgyűlés, Finnagora, Szent István Stúdió, Brazília Nagykövetsége, Észt Intézet

ÉKSZERDOBOZ - ÉSZT-MAGYAR ÖTVÖSMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS

MAGMA GALÉRIA, 2009. június 4. - július 20. (Budapest, V. Petőfi Sándor utca 11.)

A Magma Lakásművészet és a Magyarországi Észt Intézet
szerettel várja Önt és barátait
2009. június 4-én, csütörtökön, 19:00 órára
Edőcs Márta és Király Fanni, valamint az észt Kristi Paap és Anneli Tammik ötvösművészek kiállítására
és Nyitrai Szilvia rövidfilmjének bemutatójára.
Vendégünk Anu Kippasto, a Magyarországi Észt Intézet igazgatója.
A kiállítást megnyitja Hámori Gabriella színművész.

A megnyitó után egy szerencsés vendégünk Nyitrai Szilvia grafikájával térhet haza.

Cím: Budapest, V. Petőfi Sándor utca 11.

A kiállítás a következő szervezetek együttműködésében jött létre: Magyarországi Észt Intézet, Magma Lakásművészet, NKA

Anneli Tammik: A hópelyhekben egyszerre van jelen a filigránság, a rendszer és az elkerülhetetlen tűnékenység. Ezt a rendszert gyermekként papírt hajtogatva, majd abba lyukakat és cikkcakkokat vágva próbáltuk megidézni, vagy önfeledten figyeltük a hideg udvaron kesztyűnkön az olvadását.

A szimbólumként az északi országokra utaló hópelyhek egyszerű tökéletes formák.

Anneli Tammik kiállítása három művész (Ketli Tiitsar, Anneli Tammik, Maria Valdma) alkotásait tartalmazza.

Kristi Paap: A kiállításon szereplő munkák egy része a "Felnövés engedélyezve" sorozatból, másik része pedig legújabb kollekciómból "A fűszál csak egy pillanat" sorozatból származik. A "Felnövés engedélyezve" projektben 4 művész cserélte el egymás között gyerekkori családi fotóit, hogy az emlékzetbe vésődőtt történetektől megszabadulva és a megörökített pillanatot ismeretlen távolságból szemlélve inspirációforrásként haszálja ékszerkészítéshez. "A fűszál csak egy pillanat" nyakékek és brossok herbáriuma, manipuláció az organikus formákkal és élettelen agyagokkal, bimbókkal és gyökerekkel. A kollekciózt a gyermekkor mára elvadult cseresznyéskertje ihlette.

KÉZ-RÁ-TÉT - Az észt kesztyű története (Az Észt Nemzeti Múzeum 100. jubileumi évének kiállítása)

2009. május 15. - június 14. Göcseji Falumúzeum Foglalkoztató Háza (8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum u. 18.)

A Magyarországi Észt Intézet és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a Kéz-Rá-Tét - Az észt kesztyű története című kiállítás megnyitójára 2009. május 15-én (pénteken) 16:30 órára a Göcseji Falumúzeum Foglalkoztató Házába (8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum utca 18.).

A kiállítást Anu Kippasto, a Magyarországi Észt Intézet igazgatója nyitja meg.

A kiállítás kurátora: Reet Piiri

Az Egerszeg Fesztivál programjainak keretében, 2009. május 16-án 10:00 órától a kiállításhoz kapcsolódó játszóház várja a gyerekeket a Polgármesteri Hivatal előtti kézműves sátorban.

A kiállítás június 14-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10-18 óra között.

A kiállítás az Észt Nemzeti Múzeum 100. évfordulójára készült.

A kiállítás a következő szervezetek együttműködésében jött létre: Magyarországi Észt Intézet, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága , ERM100, Észt Kulturális Alap , Észt Kulturális Minisztérium.

ÉSZT HÉT 2009!
ISMÉT ÉSZT HÉT, EZÚTTAL BUDAPESTEN ÉS DEBRECENBEN!

2009. május 6. - 10.

Az ÉSZT HÉT 2009 keretein belül 11 film (3 játékfilm, 5 dokumentumfilm és 3 animációs film) valamint a tallinni Baltic Media School hallgatóinak munkái kerülnek bemutatásra, de lesz koncert (Kriminaalne Elevant), színház (VAT Teater) és folyóirat-bemutató (Pluralica) is.

Az esemény honlapja: www.esztfilm.com

PROGRAM

BUDAPESTEN:

V.06. 19h FILM Az élet Gabriella Ferri nélkül; Krokodil (Toldi mozi) nincs szöveg
V.06. 20h30 FILM Az idő mesterei (Toldi mozi) AF
V.07. 16h15 FILM Az idő mesterei (Toldi mozi) MF
V.07. 17h45 FILM Nácik és szőkék (Toldi mozi) MF
V.07. 19h30 SZÍNHÁZ Pál utcai fiúk (Merlin) MF/AF
V.07. 19h30 FILM A sosem volt forradalom; A radikális (Toldi mozi) AF
V.07. 21h00 KONCERT Kriminaalne Elevant (Merlin)

V.08. 16h FILM Főiskolás rövidfilmek (Toldi mozi) AF
V.08. 16h30 IRODALOM Pluralica bemutató (Toldi mozi)
V.08. 18h45 FILM Nácik és szőkék (Toldi mozi) AF
V.08. 20h FILM Taarka (Toldi mozi) MF
V.08. 20h30 FILM Az élet Gabriella Ferri nélkül; Krokodil (Toldi mozi) nincs szöveg
V.08. 22h KONCERT Kriminaalne Elevant (Toldi mozi)

V.09. 16h15 FILM Az idegen (Toldi mozi) MF
V.09. 17h30 FILM Itt voltam (Toldi mozi) MF
V.09. 17h30 FILM Lotman világa (Toldi mozi) AF
V.09. 18h45 FILM Taarka (Toldi mozi) AF

V.10. 16h15 FILM Itt voltam (Toldi mozi) AF
V.10. 18h FILM A sosem volt forradalom; A radikális (Toldi mozi) AF
V.10. 20H30 FILM Az idegen (Toldi mozi) AF

DEBRECENBEN:

V.07. 15h FILM Itt voltam (Apolló mozi) MF
V.08. 15h FILM Taarka (Apolló mozi) MF
V.09. 15h FILM Nácik és szőkék (Apolló mozi) MF
V.10. 15H FILM Az idegen (Apolló mozi) MF

AF - Angol feliratos
MF - Magyar feliratos

KÉZ-RÁ-TÉT - Az észt kesztyű története (Az Észt Nemzeti Múzeum 100. jubileumi évének kiállítása)

2009. március 26. - április 30. Textilmúzeum (1036 Budapest, Lajos u. 138.)

A Magyarországi Észt Intézet és a Textil és Textilruházati Ipartörténeti és Múzeumi Alapítvány tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a Kéz-Rá-Tét - Az észt kesztyű története című kiállítás megnyitójára 2009. március 26-án (csütörtökön) 16 órára az óbudai Textilmúzeumba (1036 Budapest, Lajos utca 138.).

A kiállítást Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató nyitja meg.

A kiállítás kurátora: Reet Piiri

A megnyitót 16:30-tól az Urtapan együttes koncertje követi (Eeva Lindal (hegedű), Villu Talsi (mandolin), Taavet Niller (nagybőgő)).

A Magyarországi Észt Intézet szeretettel vár minden érdeklődőt, a megnyitót követően 21.00 órától az Urtapan és a Csürrentő együttes közös táncházába a Gödör Klubba (Budapest V. Erzsébet tér 7.).

Március 27-28-án 10:00 és 14:00 között a Textilmúzeumban Kristi Jőeste, a Tartui Egyetem Viljandi Kulturális Akadémiája Népi Kézművesség tanszékének Textil szakvezetője tart workshopot, melyen a kihnui kesztyű szármintájának kötését, valamint az egy tűvel való tűcsomózást lehet elsajátítani. A tanfolyamon való részvételre a Textilmúzeumban kell jelentkezni (tel: 06-1-4301387). Amennyiben ott már nem kap helyet, kérjük, jelentkezzen az Észt Intézetben!

A kiállítás április 30-ig tekinthető meg.

A múzeum nyitvatartása: H-Cs 9:00-16:00, P-Szo 9:00-14:00

A kiállítás az Észt Nemzeti Múzeum 100. évfordulójára készült.

A kiállítás a következő szervezetek együttműködésében jött létre: Magyarországi Észt Intézet, Textilmúzeum Alapítvány, ERM100, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Kulka, KulMin, Tavaszi Fesztivál